Története
Területe már a történelem előtti időben is lakott volt. Ezt igazolja a Bulatsko brdo magaslaton található település maradványai, melyet általában ókori eredetűnek tartanak. Vrginmost a térség többi településéhez hasonlóan újabb alapítású, csak a 17. század vége felé (valószínűleg 1688-ban) keletkezett. A névadó Vrga család ekkor települt le a Velika Trepča patak mentén, ahol aztán hidat is épített. Erről a hídról illették később az itt fekvő települést a „kod Vrgina mosta“ (azaz Vrga hídjánál) jelzővel. A név 1812-ben Vergin-most, 1835-ben Verginmoszt alakban tűnik fel.
Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően Vrginmost a vidék adminisztratív és gazdasági központjává vált. Amikor a 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, 1749-től Vrginmost az ezred egyik századparancsnokságának székhelye lett. A településen iskola is működött. 1850-ben 30 ház állt a településen 341 lakossal. A határőrvidék átszervezése után 1872-ben a katonai közigazgatás megszüntetéséig Vrginmost járási központ lett. A hozzá tartozó települések Brnjavac, Ostrožin, Pješćanica, Podgorje, Dolnji Sjeničak, Gornji Sjeničak, Slavskopolje és Vrginmost voltak. A településnek 1857-ben 341, 1910-ben 707 lakosa volt.
Fejlődésében sokat jelentett a Sziszek-Vrginmost vasútvonal 1901-es, majd a Vrginmost-Károlyváros vasútvonal 1905-ös megépülése. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatokat szállásoltak el a településen, melynek szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során mintegy ezer, a község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le. 1942. szeptember 12-ről 13-ra virradó éjszaka az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a Bihácsi hadművelet során még 1942-ben visszafoglalták.
A háború után megindult az újjáépítés. Vrginmoston községháza, orvosi és állatorvosi rendelő, alapiskola, posta, termelőszövetkezeti és erdészeti központ, bolt, több iparosműhely, fa- és textilipari üzem létesült. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek és a szerb lakosság ismét többségbe került. A községnek 2011-ben 1095 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Oktatás
A község „Boro Mrkobrada“ alapiskolája 1976-ban épült. Elődje még a katonai közigazgatás idejében létesült a vrginmosti vasútállomás közelében. Az iskolába és területi iskoláiba mintegy 750 tanuló járt. Területi iskolák működtek Perna, Bović, Slavsko Polje, Stipan és Pješčanica településeken. Négyosztályos tagozatok működtek öt településen, Crevarska Stranán, Blatušán, Felső Csemernicén, Čremušnicán és Dugo Selo Lasinjskon. A délszláv háború után az iskolát megújították, neve pedig Gvozdra változott. Ma 135 tanuló jár ide, 67-en az alsó, 68-an az első tagozatra Vrginmostról és a környék falvaiból. Az iskolában angol és német nyelvi képzés mellett informatikai képzés is folyik.
Horvátország
é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 15° 51′ 54″45.352852°N 15.864928°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 15° 51′ 54″45.352852°N 15.864928°E
