| Prijeka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44403 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 30 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 10″, k. h. 16° 06′ 11″45.286111°N 16.103056°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 10″, k. h. 16° 06′ 11″45.286111°N 16.103056°E | |
 | |
Prijeka falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Sziszek városától légvonalban 30, közúton 43 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re délre, a Maja-medencében fekszik.
A falu a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. Nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy Sračice ősi várából nézve a hegyen túl (preko brda) települt. Lakói évszázadok óta a majai római katolikus plébániához tartoznak. Jellemzően a Bilica, Ferenac, Liković, Krajačić, Majstorović, Pavušek és Šimunović családnevek találhatók meg itt. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 162, 1910-ben 266 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1991 őszén megszállták a JNA alakulatai és a szerb szabadcsapatok. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 57 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 162 | 236 | 193 | 241 | 255 | 266 | 241 | 274 | 249 | 258 | 252 | 205 | 166 | 163 | 102 | 57 |
A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a délszláv háború után épült. Egyhajós, famennyezetes, nyeregtetős épület félköríves bejárattal. Homlokzata felett kisméretű, karcsú, piramisban végződő harangtorony látható. Berendezése egyszerű.
