Princetoni Egyetem

Princeton Egyetem (Princeton University)
Alapítva	1746
Alapító	John Witherspoon
Hely	Amerikai Egyesült Államok, Princeton
Mottó	Dei sub numine viget (Isten hatalma alatt virágzik)
Típus	magánegyetem
Campus területe	2,4 km²
Oktatók száma	1100 fő
Tanulólétszám	8799 (2021. szeptember 1., TME)
Tagság	Ivy League ORCID Consortium of Social Science Associations arXiv Northeast University Semiconductor Network The Research Collections And Preservation Consortium DataCite Association of American Universities Amerikai Főiskolák és Egyetemek Szövetsége Amerikai Oktatási Tanács Nemzeti Bölcsészettudományi Szövetség Higher Education Leadership Initiative for Open Scholarship Információhálózati Koalíció Kutatókönyvtárak Központja Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition New Jersey Center for Nonprofits Council on Governmental Relations
Elhelyezkedése
Princeton Egyetem Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 40° 20′ 43″, ny. h. 74° 39′ 22″40.345277777778, -74.65611111111140.345278°N 74.656111°WKoordináták: é. sz. 40° 20′ 43″, ny. h. 74° 39′ 22″40.345277777778, -74.65611111111140.345278°N 74.656111°W
A Princeton Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Princeton Egyetem témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Princetoni Egyetem (Princeton University) a New Jersey állambeli Princetonban található egyetem, az Amerikai Egyesült Államok ötödik legidősebb és egyik legelőkelőbb felsőoktatási intézménye. A Princetonon van építészeti, mérnöki és nemzetközi ügyek kar. A kutatások széles területet ölelnek fel, közöttük van a plazmafizika, meteorológia és a sugárhajtás. Az erdős egyetemi területen plazmafizikai és meteorológiai létesítmények vannak. Az egyetem kapcsolatban áll a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriummal. Az 1948-ban megnyílt Harvey S. Firestone Könyvtár és a művészeti múzeum épülete gazdag gyűjteményt mondhat magáénak.

Története

Az egyetemet eredetileg New Jersey-i Főiskola néven alapították 1746-ban, és eredetileg Elizabeth, New Jersey volt a székhelye. 1756-ban került át Princetonba. Jelenlegi nevét 1896-ban kapta. Eredetileg presbiteriánus intézmény volt, jelenleg viszont nem tesz különbséget hallgatói között vallási alapon. A Princeton az Ivy League nyolc iskolájának egyike és tagja a Association of American Universitiesnek.

Magyar oktatók

• Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus, 1930 és 1936 között, majd 1938-tól haláláig
• Neumann János matematikus, 1929-30-ban? később a princetoni Institute for Advanced Studynál
• Lovász László matematikus, 1987 és 1993 között
• Kollár János matematikus
• Szabó Zoltán matematikus
• Balázs Nándor fizikus
• Hámori András arabista, 1967-től

Nevezetes emberek a Princetonon

• A – jel előtt szerepel, ami a Princetonhoz köti, ha nincs –, akkor minden a Princetonnal kapcsolatos.
• Dőlttel a Princeton munkatársai

Irodalom

• Axtell, James. The Making of Princeton University: From Woodrow Wilson to the Present (2006), 710pp; highly detailed scholarly history
• Bradley, Stefan M., “The Southern-Most Ivy: Princeton University from Jim Crow Admissions to Anti-Apartheid Protests, 1794–1969,” American Studies 51 (Fall–Winter 2010), 109–30.
• Bragdon, Henry. Woodrow Wilson: The Academic Years (1967)
• Kemeny, P. C. Princeton in the Nation's Service: Religious Ideals and Educational Practice, 1868–1928 (1998). 353 pp.
• Noll, Mark A. Princeton and the Republic, 1768–1822: The Search for a Christian Enlightenment in the Era of Samuel Stanhope Smith (1989). 340 pp.
• Oberdorfer, Don. Princeton University (1995) 248pp; heavily illustrated
• Rhinehart Raymond. Princeton University: The Campus Guide (2000), 188pp, guide to architecture
• Smith, Richard D. Princeton University (2005) 128 pp.
• Synnott, Marcia Graham. The Half-Opened Door: Discrimination and Admissions at Harvard, Yale, and Princeton, 1900–1970 (1979). 310 pp.
• Wilson, Woodrow. The Papers of Woodrow Wilson Volume 14–21, ed, by Arthur S. Link et al. (1972–76)
• McLachlan, James. Princetonians, 1748–1768: A Biographical Dictionary (1976). 706 pp.
  • Harrison, Richard A. Princetonians, 1769–1775: A Biographical Dictionary. Vol. 2. (1981). 585 pp.
  • Harrison, Richard A. Princetonians, 1776–1783: A Biographical Dictionary Vol. 3. (1981). 498 pp.
  • Woodward, Ruth L. and Craven, Wesley Frank. Princetonians, 1784–1790: A Biographical Dictionary (1991). 618 pp.
  • Looney, J. Jefferson and Woodward, Ruth L. Princetonians, 1791–1794: A Biographical Dictionary (1991). 677 pp.

További információk

• Hivatalos weboldal
• Official athletics website

Források