Bucsje

Bucsje (Bučje Gorjansko)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségDrenye
Jogállásfalu
Irányítószám31423
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség62 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság147 m
Terület6,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 25′ 40″, k. h. 18° 14′ 40″45.427778°N 18.244444°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 40″, k. h. 18° 14′ 40″45.427778°N 18.244444°E

Bucsje (horvátul: Bučje Gorjansko, 1900-ig Bučje) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Drenyéhez tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 36, közúton 45 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 18, közúton 21 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi nyúlványai alatt, a Vuka völgyében fekszik.

Története

Horvát történészek szerint a mai Bucsje azonos a középkorban 1477-ben „Bwchye” néven említett praediummal. Csánki Dezső a középkori Valkó megyében egy Bucsjét ismer, melyet 1476-ban „Bwchye” alakban említenek, mint Atak városához tartozó birtokot, ezt azonban nem azonosítja a mai Bucsjével. A török hódítás előtt számos falu (Gospođinci, Brešćanovci, Dubovac, Orešanci, Tisovci, Jeskovci és Kukavičinci) lézetett a mai Bucsje környékén, ezek azonban a török megszálláskor elpusztultak. A mai települést 1730 körül pravoszláv vlachokkal telepítette be akkori földesura Bakić diakovári és boszniai püspök. 1758-ban 16 ház állt a településen.

Az első katonai felmérés térképén „Bucsie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bucsje” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bucsje” néven 95 házzal, 14 katolikus és 524 ortodox vallású lakossal találjuk. A 19. században a lakosság száma lényegesen megnőtt. A század második felében szlovák családok települtek be.

A településnek 1857-ben 122, 1910-ben 269 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-szerb, 46%-a szlovák anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 45%-a horvát, 41%-a szerb, 11%-a szlovák nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 73 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
1221451541772472692782952782832421951461229873

Nevezetességei

Pravoszláv fa haranglába.

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Josip Bösendorfer: Crtice iz slavonske povijesti Osijek, 1910. 217. o.
  3. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
  4. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...82. o.
  5. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
  6. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  7. ↑ "Archivált másolat". 2018. augusztus 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. január 22.

Források

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)