Története
Galsinc története során két részben fejlődött, mert a falut átszeli a Kaznica-patak és a déli rész régebbi, mint az északi. A települést már 1428-ban említik „Galsynch” alakban. 1474-ben „Gawsincz” néven említik. A szelcei kerület része, Névna várának tartozéka volt. A név a szláv Galša személynévből ered. A török 1536-ban szállta meg és 150 évi uralma után 19 lakott háza maradt. Akkoriban még nagy kiterjedésű erdők (a Matošića gaj, a Ćurića gaj, a Kozji trt és a Kunkovica) vették körül a falut. Lakói a 18. század elején szőlőtermesztéssel kezdtek foglalkozni. A legnagyobb szőlőültetvények a Paljevina és a Latuševac nevű hegyeken voltak. A lakosság száma a század folyamán tovább nőtt, 1758-ban már 48 ház állt itt. A 19. század elejére a járványok és az elvándorlás miatt a növekedés megtorpant.
Az első katonai felmérés térképén „Gasincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gachische” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gachische” néven 73 házzal, 39 katolikus és 397 ortodox vallású lakossal találjuk. A 19. század végén az elvándorolt horvátok helyére főként Bácskából nagyszámú német, magyar és cseh lakosság telepedett le.
A településnek 1857-ben 767, 1910-ben 1196 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 54%-a német, 38%-a horvát, 4%-a magyar, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 691 lakosa volt.
Kultúra
A KUD „Ledina” Gašinci kulturális és művészeti egyesület 1997 óta működik. Az egyesületet folklórkedvelők egy csoportjának kezdeményezésére alapították, akik a fiatalokat az elődök kulturális örökségének és szokásainak iránti szeretetre akarták nevelni. Az egyesületnek mintegy 80 aktív tagja van, akik 5 szekcióban működnek: a gyermek folklór, serdülő folklór, felnőtt folklór, gyermek tambura és felnőtt tambura szekciókban. Az egyesület minden évben megrendezi a „Kolo na ledini” folklórszemlét.
.jpg)
Horvátország
é. sz. 45° 20′ 05″, k. h. 18° 18′ 59″45.334700°N 18.316400°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 05″, k. h. 18° 18′ 59″45.334700°N 18.316400°E
