Története
A falutól délre fekvő „Sredanci” régészeti lelőhely leleteinek tanúsága szerint itt már az őskorban is éltek emberek. A középkorban területe az aszúágyi uradalomhoz tartozott, mely II. András 1228-as oklevele szerint a Tétény nembeli Pukuri Benedek unokájának Marcellnak és testvéreinek a birtoka volt. Az uradalom központját máig sem sikerült azonosítani, Csánki Dezső szerint valahol Alsómiholjác és Szentgyurágy között feküdt. Kapelna középkori létezésére sincs bizonyíték, bár a község honlapja szerint ekkor Poljanának hívták. A török 1537-ben szállta meg ezt a vidéket. A török uralom idején pravoszláv szerb lakosság települt ide. 1680-ig 36 szerb családot számláltak a faluban. A török elleni felszabadító harcok során a szerbek nyugatra, egészen az Ilováig menekültek, majd tíz év után visszatelepültek a régi faluba. A település 1698-ban már Kaplena néven szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. 1702-ben 36 házat számláltak a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Kapellna” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kapelna” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kapelna” néven 148 házzal, 896 ortodox vallású lakossal találjuk.
1857-ben 821, 1910-ben 1118 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a szerb, 4%-a horvát, 4%-a magyar, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 92%-a szerb, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 294 lakosa volt.
Horvátország
é. sz. 45° 42′ 35″, k. h. 18° 03′ 56″45.709607°N 18.065578°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 35″, k. h. 18° 03′ 56″45.709607°N 18.065578°E
