Története
A török uralom idején keletkezett. Egyike volt annak a 18 szlavóniai falunak, ahova a törökök Dél-Magyarországról magyarokat telepítettek be. A török uralom idején szpáhibirtok volt, kálvinista hitre tért magyar jobbágyok lakták. Utolsó uruk egy Keri pasa nevű valpói szpáhi volt. Az 1702-es összeírás szerint a török korban a faluban 5 ház állt, lakói kizárólag kálvinisták voltak. Valószínűleg a felszabadító harcok során néptelenedett el. Az 1698-as kamarai összeírásban nem szerepel. A 18. században Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Előbb kamarai birtok, majd a valpói uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.
Az első katonai felmérés térképén „Csamagajevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Csamagaevcze” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chamagaevcze” néven 79 házzal, 480 katolikus vallású lakossal találjuk.
A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat és dél-magyarországi magyarokat telepítettek ide. 1857-ben 359, 1910-ben 422 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 78%-a horvát, 9%-a magyar, 8%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 214 lakosa volt.
Horvátország
é. sz. 45° 40′ 59″, k. h. 18° 15′ 00″45.683300°N 18.250000°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 59″, k. h. 18° 15′ 00″45.683300°N 18.250000°E
