Története
Középkori létezéséről nincs hiteles forrás, így a falu valószínűleg a török uralom idején keletkezett. Első lakói kálvinista magyarok, a diakovári Mehmed pasa jobbágyai voltak. A török kiűzése után Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide és a valpói, később pedig az alsómiholjáci uradalom része lett. Neve a szláv Rado, Radovan személynévből származik. 1702-ben feljegyzik, hogy a török uralom alatt „Radinkovcin” négy ház állt, ahol csak kálvinisták éltek. Az 1738-as egyházi vizitáció már feljegyezi Szent Anna tiszteletére szentelt, vesszőből font, sárral tapasztott falu templomát. Plébániáját 1789-ben alapították, a plébániatemplomot 1796-ban építették, a plébániaépületet 1834-ben emelték. Birtokosa a Hilleprand von Prandau család volt. A család maradt a birtokosa egészen 1865-ig, amikor Hilleprand von Prandau Károly gyermektelenül halt meg. Ekkor Gusztáv testvérének lánya Stefánia lett a miholjáci uradalom birtokosa, aki Mailáth György felesége lett. Ezután a Mailáth család birtoka volt 1923-ig, amikor a család itteni birtokait a jugoszláv állam elvette.
Az első katonai felmérés térképén „Radikovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Radikovcze” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Radikovcze” néven 86 házzal, 190 katolikus vallású lakossal találjuk.
1857-ben 512, 1910-ben 670 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 72%-a horvát, 14%-a magyar, 12%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 292 lakosa volt.
Horvátország
é. sz. 45° 41′ 37″, k. h. 18° 13′ 00″45.693611°N 18.216667°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 37″, k. h. 18° 13′ 00″45.693611°N 18.216667°E
