Fekvése
Eszéktől légvonalban 16, közúton 20 km-re délre, Diakovártól légvonalban 26, közúton 33 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re keletre, Szlavónia keleti részén, a Szlavóniai-síkságon, a Vuka völgyében, Szentlászló és Kórógy között fekszik.
Története
A falu nevét a Palacsa-mocsárról kapta mely évszázadokon át vette körül a közeli ősi falvakat, Szentlászlót és Kórógyot, amíg a múlt század végén le nem csapolták. A mocsár területe egykor több, mint hétezer hektár volt és lecsapolásán már 1836-ban elkezdtek dolgozni, majd 1889-ben Kreutzer mérnök tervei alapján megkezdték a végleges lecsapolást és a Vuka (régi nevén Valkó) szabályozását. A munkát 1914-ben fejezték be.
A falu a mocsár lecsapolásának kezdetével egy időben, 19. század első felében keletkezett, majd a század második felében a környező földek megművelésére újabb magyar és német családokat telepítettek be. 1857-ben 14, 1910-ben 112 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a magyar, 10%-a német, 6%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1922-ben Dalmácia, a Bánság, Lika, a Kordun és Montenegró területéről főként szerb családokat telepítettek be. A második világháború idején a partizánok a német és magyar lakosságot elűzték. Helyükre a háború után főként szerbek települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 82%-a szerb, 10%-a horvát, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 241 lakosa volt.
-%D0%9F%D0%B0%D0%BB%D0%B0%D1%87%D0%B0_(%D0%A8%D0%B4%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D0%B2%D1%86%D0%B8)_01.jpg)
Horvátország
é. sz. 45° 24′ 39″, k. h. 18° 43′ 12″45.410833°N 18.720000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 39″, k. h. 18° 43′ 12″45.410833°N 18.720000°E
