Cernkovce

Cernkovce (Črnkovci)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Mariánc
Jogállás	falu
Irányítószám	31553
Körzethívószám	+385 031
Népesség
Teljes népesség	634 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	93 m
Terület	8,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 42′ 00″, k. h. 18° 16′ 59″45.7, 18.283345.700000°N 18.283300°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 00″, k. h. 18° 16′ 59″45.7, 18.283345.700000°N 18.283300°E
Sablon Wikidata Segítség

Cernkovce (horvátul: Črnkovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Mariánchoz tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 33, közúton 39 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra, a Szlavóniai-síkságon, a Karasica jobb partján, az Eszékről Szalatnokra menő út mentén fekszik.

Története

A török uralom idején keletkezett. Egyike volt annak a 18 szlavóniai falunak, ahova a törökök Dél-Magyarországról magyarokat telepítettek be. A török uralom idején szpáhibirtok volt, kálvinista hitre tért magyar jobbágyok lakták. Utolsó uruk a valpói Hasszán nevű szpáhi volt. Ekkor 8 ház állt a településen, amely 1668 körül a törökön kívül még a Draskovich családnak is adózott. Valószínűleg a felszabadító harcok során néptelenedett el. Az 1698-as kamarai összeírásban nem szerepel. A 18. században Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Előbb kamarai birtok, majd a valpói uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.

Az első katonai felmérés térképén „Czernikovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czernkovcze” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czernkovcze” néven 79 házzal, 442 katolikus vallású lakossal találjuk.

A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat és dél-magyarországi magyarokat telepítettek ide. 1857-ben 473, 1910-ben 593 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a horvát, 7%-a német, 2%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 810 lakosa volt.

Lakossága

Gazdaság

A délszláv háború előtt egy nagyobb gazdasági övezet működött a településen a mezőgazdasági növények termelésére és feldolgozására, de a háború alatt ez tönkrement. A településen ma több kisiparos tevékenykedik, de a fő gazdasági ágazat a mezőgazdaság. A falu lassan újjáépül és fiatalabb nemzedékekkel növekszik a falu új része. A falu nagy malma sajnos már nem működik, de épülete kiemelkedik a házak közül. A falu kenyér és egyéb pékáruk előállításáról is ismert.

Nevezetességei

Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma a podgajcei plébánia filiája. A templom 1977-ben épült a régi, 18. századi templom helyett, melynek harangtornya megmaradt.

Oktatás

A felső tagozatosok a podgajcei általános iskolába, az alsósok a helyi területi iskolába járnak.

Sport

• Az NK Mladost Črnkovci labdarúgóklubot 1948-ban alapították. Jelenleg a megyei 2. ligában szerepel.
• ŠRU „Šmuđ” sporthorgász egyesület.

Egyesületek

• A DVD Črnkovci önkéntes tűzoltó egyesületet 1927-ben alapították.
• UM „Bećari” Črnkovci ifjúsági egyesület.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba (horvátul)
• Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as kamarai összeírása. Archiválva 2021. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)