KkStB 106 sorozat

KkStB 106 sorozat
kkStB 106 sorozat SB/DV 106 sorozat SHS-CXC 106 sorozat / JDŽ 104 sorozat DSA 106 sorozat BBÖ 106 sorozat ČSD 264.1 sorozat PKP Pd13 sorozat FS 554 sorozat MÁV 224 sorozat DRB 13${\displaystyle {}^{1}}$ sorozat
Pályaszám
kkStB: 10601–10699 (később: 106.01–99) SB/DV: 106.101–122, 125–129 BBÖ 106.04–99 (hézagokkal) ČSD 264.101–143 PKP Pd13-1–8 FS 554.001 MÁV 224,301–309 JDŽ 104-001–019
Általános adatok
Gyártó	Mf. d. StEG, Bécs; WLF, Floridsdorf; Lf. v. Sigl Bécsújhely; Magyar Királyi Állami Vasgyárak, Budapest
Gyártásban	1898 – 1903
Selejtezés	1952-ig
Darabszám	kkStB: 99 db SB/DV: 27 db DSA: 9 db (az SB/DV-től) BBÖ: 42 db (a kkStB-től) ČSD: 43 db (a kkStB-től) PKP: 8 db (a kkStB-től) FS: 1 db (a kkStB-től) MÁV: 9 db (a DSA-tól) JDŽ: 19 (1 a kkStB-től, 18 az SB/DV-től) db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	2'B
Nyomtávolság	1 435 mm
Hajtókerék-átmérő	2140 mm
Futókerék-átmérő	1034 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség	90 km/h
Ütközők közötti hossz	16 431 / 16 421 mm
Hossz	9 992 mm
Magasság	4 570 mm
Tengelytáv forgóvázon belül	2 700 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága	2 800 mm
Teljes tengelytávolság	7 300 mm
Üres tömeg	50,2…53,0 t
Szolgálati tömeg	56,2…56,6 / 55,0 t t
Tapadási tömeg	28,6…28,85 t / 28,4 t
Legnagyobb tengelyterhelés	14,3…14,45 t / 14,2 t
Sebességmérő	Haushälter
Fékek
Típusa	Hardy rendszerű légűrfék (+ Westinghouse r. légfék)
Vonatfűtés	gőz
Legkisebb pályaívsugár	400/220 m
Gőzvontatás
Szerkezetszám	Magyar Királyi Állami Vasgyárak: 58.
Jelleg	2'B–n2v
Szolgálati tömeg szerkocsival	95,4…95,8 / 94,7 t / 94,2 t / 94,5 t
Tengelytávolság szerkocsival	12 994 mm
Hengerek
Száma	2
Nagynyomású henger(ek) átmérője	500 mm
Kisnyomású henger(ek) átmérője	760 mm
Dugattyú lökethossza	680 mm
Állókazán típusa	porosz rendszerű síktűzszekrényes
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett	2 590 mm
Gőznyomás	13 bar
Tűzcsövek
Száma	205 db
Belső/külső átmérője	46/51 mm
Hossza	4 400 mm
Rostélyfelület	3,0 m²
Sugárzó fűtőfelület	11,5 m²
Csőfűtőfelület	144,5 m²
Gépezeti vonóerő	.. kN
Tapadósúlyból számított vonóerő	44,89…45,28 kN / 44,57 kN
Vezérmű rendszere	Heusinger–Walschaert
Szerkocsi
Típusa	56 /156 /56a
Szolgálati tömege	39,2 t / 39,0 t / 39,5 t
Vízkészlet	16,75 m³ / 16,0 m³ / 17,0 m³
Tüzelőanyag-készlet	6,8 t / 6,8 t / 7,6 t
A Wikimédia Commons tartalmaz KkStB 106 sorozat témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Császári és Királyi Osztrák Államvasutak (kkStB) 106 sorozata a 6 sorozatú mozdonyok kisebb módosításával készült gyorsvonati gőzmozdonytípus volt, melyből a Déli Vasút is több példányt állított forgalomba. Ez utóbbi társaság mozdonyainak egyes példányai a Duna–Száva–Adria Vasútnál (DSA) is tovább szolgáltak és e vasút állami kezelésbe vételével a mozdonyok a MÁV-hoz kerültek, ahol a 224 sorozatjelet kapták.

Kifejlesztése

A kkStB üzemében a 6 sorozatú mozdonyok remekül beváltak, melyek beszerzést 1898-tól kisebb módosításokkal folytatták. A korszerűbb acélöntési eljárásnak köszönhetően a főkeret tömege csökkent, így a kazán méreteit kis mértékben megnövelhették. A módosított kivitel a 106 sorozatjelet kapta.

Szerkezete

A 106 sorozatú mozdonyok szerkezete tehát kisebb módosításoktól eltekintve azonos az utolsó szállítási sorozathoz tartozó 6 sorozatú mozdonyokéval, így itt csak az eltérések szerepelnek:

A sorozatgyártás

A 106 sorozatból a kkStB összesen 99 db-ot állított forgalomba. A mozdonyok szállítása az alábbiak szerint történt:

• 10601–10612: Lokomotivfabrik der StEG, 1898.,
• 10613–10620: Floridsdorfi Mozdonygyár, 1898.,
• 10621–10637: Bécsújhelyi Mozdonygyár, 1899.,
• 10638–10644: Lokomotivfabrik der StEG, 1899.,
• 10645–10652: Floridsdorfi Mozdonygyár, 1899–1900,
• 10653–10667: Bécsújhelyi Mozdonygyár, 1900.,
• 10668–10675: Floridsdorfi Mozdonygyár, 1900–1901,
• 10676–10699: Bécsújhelyi Mozdonygyár, 1901–1902.

A mozdonyok a Monarchiában ekkor kötelező módon hadijelet is kaptak, mely a 6 sorozatéval megegyezően ${\displaystyle {\tfrac {\mathrm {II\ 275} }{\mathrm {B} _{3}}}}$ volt.
A járművek számozása 1905-től, a kkStB módosított jelölési rendszere szerint kismértékben megváltozott: ennél a sorozatnál az egyedüli változást az jelentette, hogy a sorozatjel és pályaszám közé pont került.

Üzemük az első világháború végéig

A mozdonyok 6 sorozattal azonos vonalakon és vonatokkal közlekedtek. A korszerűbb mozdonyok forgalom állításával a 106 sorozatú mozdonyok is rövidesen kiszorultak e vonalakról és Szilézia, valamint Kelet-Galícia síkvidéki vonalaira irányították őket, ahol a kisebb forgalmú vonalak gyors- és személyvonatait továbbították. Az utolsó békeévben az alábbi fűtőházaknál szolgáltak:

• Wien II,
• Linz,
• Innsbruck,
• Landeck,
• Feldkirch,
• Prága-Nusle,
• Pilsen,
• Budweis II,
• Tábor,
• Mährisch Schönberg (ma: Šumperk),
• Jägerndorf (ma: Krnov),
• Prága StEG,
• Pilsen,
• Lemberg (ma: Lviv),
• Przemyśl,
• Stanislau (ma: Ivano-Frankivszk),
• Stryj (ma: Стрий).

Az első világháború után

Az első világháború alatt két mozdony orosz hadizsákmány lett. A megmaradt mozdonyok közül a háborút követően a kkStB mozdonyállagának felosztása után a 106-osok közül

• 42 db a BBÖ-höz,
• 45 db a ČSD-hez,
• 8 db a PKP-hez,
• 1 db az SHS-hez,
• 1 db az FS-hez került.

A Déli Vasútnál

A Déli Vasút (SB/DV) ebben az időszakban Karl Gölsdorf apjának, Louis Adolf Gölsdorfnak a műszaki irányítása alatt állt, így – ismerve a mozdonytípus kiváló jellemzőit – szinte természetes volt, hogy az SB/DV is rendszeresíti a 106 sorozatot. Az SB/DV csak néhány változtatást igényelt, így például:

• a közvetlen rugóterhelésű biztonsági szelepek helyett – ugyancsak a hátsó gőzdómra – közvetett rugóterhelésű szelepeket szereltek,
• a légűrfék mellé a vonatok fékezéséhez Westinghouse rendszerű légsűrítőt és fékezőszelepet szereltek fel rájuk,
• a fényszórókat a Déli Vasútnál szokásos módon nem a mellgerendára, hanem a füstszekrény két oldalára, a futóhíd elejére szerelték fel.

A Déli Vasút összesen 27 db 106-ost szerzett be, ezek közül:

• 22 db-ot ausztriai vonalaira:

  101–113 pályaszámmal 1898–1900 között az ÁVT Gépgyárától,

  114–116 pályaszámmal 1900-ban között a Floridsdorfi Mozdonygyártól,

  117–122 pályaszámmal 1902-ben az ÁVT Gépgyárától,

• 5 db-ot magyarországi vonalaira 125–129 pályaszámmal 1902–1903 között a Magyar Királyi Állami Vasgyáraktól, mely a mozdonyokat az 58. szerkezetszámon készítette el. A korai példányokat az 56 sorozatú, utolsó három mozdonyt pedig a kkStB 156 sorozatához nagyon hasonló, de 17 m³-esre bővített víztartályú és 7,6 tonnás szénférőjű szerkocsikal szállították, melyek a Déli Vasútnál az 56a sorozatjelet kapták. (Az első két mozdonyhoz tartozó szerkocsi Budapesten az S 19${\displaystyle {}^{1}}$, utolsó három az S 19${\displaystyle {}^{2}}$ szerkezetszámon készült.)

Az előbbi mozdonyokat Lienz (4 db) és Marburg a. d. Drau (18 db), utóbbiakat Nagykanizsa fűtőházhoz osztották be.

Jegyzetek

Források

• Lokomotiv-Typen der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. Bécs: M. Engel & Sohn, k.k. Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie. 1888.  
• Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918. Bécs: Verlag Slezak. 1978. ISBN 3-900134-40-5  
• Helmut Griebl, Josef Otto Slezak, Hans Sternhart: BBÖ Lokomotiv-Chronik 1923–1938. Bécs: Verlag Slezak. 1985. ISBN 3-85416-026-7  
• Bernhard Schmeiser: Lokomotiven von Haswell, StEG und Mödling 1840–1929 (Nachdruck). Bécs: Verlag Slezak. 1992. ISBN 3-85416-159-X  
• Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen – Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB. Düsseldorf: alba. 1989. ISBN 3-87094-110-3  
• Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Bécs: Verlag Slezak. 1979. ISBN 3-900134-41-3  

További információk

• A kkStB 106 sorozatú mozdonyok életútja számokban (német)
• Az SB/DV 106 sorozatú mozdonyok életútja számokban (német)
• A MÁV 224 sorozatú mozdonyok életútja számokban (német)
• ^{[halott link]}